Tudom, tudom, én is voltam kamasz. És ahogy már többször leírtam, én sem voltam egy matyóhímzés.  Nade. Minden elfogultság nélkül (értem, hogy ez lehetetlen, de törekszem rá): van különbség aközött, amikor az ember gyereke 1) jogosan lázad (igen, tudom, hogy mindenki így érzi, de ettől még nem…

Itt a nyár, sőt, már a végéhez közelít. Idén valahogy szerepet cseréltünk, eddig én mentem mindenfelé minden évben, mint a mérgezett egér, most Kedvesem - de tekintettel a tényre, hogy nemrég az enyém lett a világ legszebb mopsza, ezt most nem bánom annyira. Így sem unatkozunk... :) Voltunk…