Mérleg vagyok. Egyszerű és bonyolult, színes és szürke, vidám és szomorú. Mint a világ. Mint a mérleghinta: egyszer fenn, egyszer lenn...

Bringa

2012/08/21. - írta: Cirmola*

Bejegyzés alcíme...

Egy időben biciklivel jártam be dolgozni - amióta elköltöztünk, nincs értelme, de remélem, hamarosan újra a mindennapjaim részévé válik, és azzal fogok bejárni az új helyre. Már ki is találtam, csak meg kell valósítani. :)

Tiszta haszon egyébként, az ember rendszeresen mozog, kint van a levegőn, nem kell alkalmazkodni senki máshoz, max. az időjáráshoz, nem kell bosszankodni a BKV-n, nincs tömegnyomor, nincsenek plusz költségek, stb. Hál' Istennek lassan kiépülnek a normális bicikliutak, és mivel egyre több bringás van, kezdenek figyelni az emberek. Kezdenek...

Tegnap egészen hihetetlen élményem volt. Tekertünk hazafelé este, és pont belefutottunk a tüzijáték végén szétszéledő tömeg hullámaiba - ez még nem is lett volna baj önmagában, de ennyi fogalmatlan embert rég láttam már egy rakáson. Az, hogy "Jé, biciklis!" - felkiáltással, és csak nagy nehezen kászálódnak le a bringaútról, az még hagyján. A legmegdöbbentőbb az a négy szőke cicababa volt, akik összekapaszkodva, egy sorban, a forgalommal ellentétes irányban andalogtak velem szemben a Margitszigeten, elfoglalva az egész sávot - mellettük üres volt a járda természetesen, de így biztos menőbb volt... Már láttam egy ideje, ahogy közeledtem feléjük, hogy nem nagyon akarnak elmozdulni, pedig még a lámpám is fel volt kapcsolva, ezért jó előre megnyomtam a dudát. Borzalmas hangja van, általában hatni szokott, mindenki másfél métert ugrik tőle helyből, de most a négy cicuskából egyik sem reagált. Még egyszer mondom, szemből jöttem... Láttam, hogy ez így nem lesz jó, az utolsó métereket már folyamatosan dudálva tettem meg. Hiába. Végignézték, ahogy az arcukba világítva, dudálva, SZEMBŐL elérem őket, és a végén lefékezek kettő között. Ekkor átengedtek. És igen, látták, hogy jövök, és nem, nem szivatásból csinálták. Olyan végtelen sötétség honolt a szemükben, hogy azonnal megértettem, esélyem sem volt ellene az egy szál lámpámmal. Azt nem tudom, hogy a hallásukkal mi történt, de valószínűleg nem maradt rá agyi kapacitásuk, hogy ezt az információt is fel bírják dolgozni...

Oké, eddig nyilván gondosan titkolták előlük, hogy mi az a járda, és mire való - azt sem várom, hogy feltűnjön nekik, hogy az út két oldalán ellenkező irányban halad a forgalom, és ők a rossz oldalon mennek, de hogy annyi egészséges életösztön ne szoruljon beléjük, hogy ha látják és hallják, hogy közeledik feléjük valami, ami gyorsabb és erősebb náluk, legalább megpróbáljanak kikerülni az útjából, ez teljesen felfoghatatlan...

Hozzáteszem, még a galambok is elmennek az útból. Még akkor is, ha a hátuk mögül jövök...

bike heart sticker.jpg

 

Címkék: Címkék
2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://merleghinta.blog.hu/api/trackback/id/tr474722892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

idegszaggató 2012.08.27. 12:24:29

Ez azért van, mert nem mentél elég gyorsan :)

Előlem el szoktak ugrálni...főleg a járdán :)

Cirmola* 2012.08.27. 12:59:00

@idegszaggató:
Nem, mert sokan voltak körülöttünk. Ha meglepem őket, tutira elütöm valamelyiket, a bringámat meg nem szívesen törném össze. :))

Komolyra fordítva, sok rossz tapasztalatom van a gyalogosokkal - esküszöm, veszélyesebbek, mint az autósok. Muszáj figyelni, mert ők nem figyelnek semmire, de mindig a bringás a hibás... :(
süti beállítások módosítása